A nem mindennapi élményt nyújtó, egyedi interaktív megoldásokkal gazdagított, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott "Az év kiállítása 2022"-címmel büszkélkedő, izgalmas kiállítás igazán megér egy kirándulást a Bakony fővárosába, Zircre, ahol a város főterén álló, gyönyörűen felújított, barokk műemlék Dubniczay-házban felépített állandó kiállításon a rengeteg interaktív elem révén minden látogató belebújhat kicsit Reguly Antalnak, a 19. század tudós-kalandor bakonyi emberének a bőrébe, hogy onnan nézzen rá a világ labirintusára.
Regulynak, az egyik legtöbb vitát és veszekedést kiváltó, nemzeti büszkeséget sárba tipró vagy épp tudományos körökben égig magasztalt nyelvrokonság-elmélet kutatójának és képviselőjének az élete a Bakonyból, Zirc városából indult kalandos útjára: ő volt a finnugor nyelvrokonság egyik legelső magyar kutatója, akit az „Észak Körösi Csomája” néven is szoktak emlegetni. Elkészítette az Észak-Urál földrajzi és néprajzi térképét, embertani és néprajzi kutatásokat végzett és a XIX. század közepén Magyarországon elsőként használta a fényképezés technikáját a kutatómunkában.
1843 és 1848 között igazi Indiana Jonesként végigutazta Oroszország finnugor népek által lakott teljes területét. Udmurtok, baskírok, manysik, hantik, mordvinok, csuvasok, cseremiszek között forgott, átkelt az Urálon, eljutott az északi sarkkörig, bejárta az Ob és a Volga vidékeit, közben cári megbízásból térképeket rajzolt, nyelveket tanult, hősi énekeket jegyzett le, még az utolsó kondai vogul fejedelem fiával is találkozott. Az oroszok róla nevezték el az Urál egyik hegycsúcsát. A rejtett ösvényeket és titkos utakat bejáró, vágyak, szerelmek, beteljesülések és csalódások által hajtott, folyton az ismeretlenbe vágyó, 39 évesen elhunyt, bátor felfedező élete is a Bakony vadonjának egyik igazi ágas-bogas labirintusa.
Az emlékét őrző, különleges élményt ígérő kiállítás minden látogató számára lehetővé teszi, hogy belebújjon kicsit a tudós-kalandor bakonyi ember bőrébe, és onnan nézzen rá a világ labirintusára.
A kiállítás megtekintése után szeretettel várjuk kávézónkban.
Nyitvatartás: Hétfő-szombat: 9-17, vasárnap zárva.
További információk és kapcsolat:
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház
8420 Zirc, Rákóczi tér 10.
tel.: +36 30 2376493 +36 88 415422
e-mail: regulymuzeum
regulymuzeum [dot] hu
A kiállításról bővebben:
1819-ben, amikor Kőrösi Csoma Sándor elindult keletre, Szeder Fábián pedig megjelentette a palócokról szóló néprajzi leírását, a zirci ciszterci apátság ügyvédjének, Reguly Istvánnak fia született. Július 11-én keresztelték, Antal néven, hiszen keresztapja Dréta Antal zirci apát volt. Reguly Antalt már 1843-ban „észak Kőrösi Csomájának” nevezték, hiszen elődjéhez hasonlóan önfeláldozóan kutatta a magyarság eredetét.
A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház barokk műemlék épülete az elmúlt években teljesen megújult, a főépületben 2021 őszétől már megtekinthető a „Regulyversum – mindent Regulyról” címmel a névadó kutató életútját, kutatói pályáját bemutató új, állandó kiállítás.
A kiállítás Reguly életét egyetlen nagy utazásként mutatja be, hiszen a 19 éves, frissen végzett jogászhallgató rövid, nyugat-európai utazásából kerekedett ki északi kutatóútja, itthoni élete pedig – a palócok közé tett utazástól eltekintve – elsősorban Pesten telt, így munkássága valóban leírható egy utazással, sőt, hogy irodalmi hasonlatot használjunk, egy „fejlődésregénnyel”. A nagy utazás alatt ugyanis az utazgató jogászból – rengeteg munka árán – elismert tudós lett. A kiállítás éppen az út alakulásának körülményeit, okait próbálja bemutatni: milyen háttérrel, milyen motivációval, milyen véletlenek, találkozások hatására, mennyi vívódással, gonddal, elszántsággal járta be Reguly ezt az utat? A kiállítás szövegezésében tág teret kapnak a Reguly-kéziratok, illetve a neki vagy róla írt levelek, amelyek apró részletei rávilágítanak a kalandos kutatóút hátterére is. A kiállítás anyagának gyöngyszemei a Reguly által gyűjtött tárgyak, de újabb kollekciók darabjai is kerültek a vitrinekbe részben a múzeum saját gyűjteményéből, részben a Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Parkjának anyagából.
A Reguly életutat a kiállítás többféle módon mutatja be: az olvasni nem tudó kisgyermektől a tudományos érdeklődésű felnőtt látogatóig mindenki számára alakítottak ki tartalmakat: látványos grafikai és installációs elemeket, kézbe vehető játékokat, interaktív IT eszközöket és persze hosszabb magyarázó szövegeket is. A nyelvrokonságot bemutató teremben például az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvekből hallgathatnak közös eredetű szavakat és példaszövegeket, vagy az Urál hegység dombortérképére vetített térképen követhetik Reguly útját. Játékos feladatokon keresztül tehetik próbára nyelvtanulási és térképezési adottságaikat azokon a problémákon keresztül, a melyekkel Reguly is találkozott: hogyan értsünk meg egy nyelvet szótár és nyelvtan nélkül? Hogyan rajzoljunk térképet műszerek nélkül, a lakosok elmondása alapján? Hogyan birkózzunk meg a zord természeti környezet kihívásaival?
A kiállítás alkotói az egyéni látogatók mellett a csoportokra is gondoltak, így kifejezetten várják a tanulmányi kirándulásra érkező osztályokat, hogy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz és a honismeret tárgyakhoz kapcsolódó foglalkozások keretében ismerkedjenek meg nemcsak Reguly Antal életművével, hanem a nyelvrokonság kutatásának módszereivel, a térképezés alapjaival, a finnugor nyelvű népek kultúrájával.