Gulyás Zoltán: „Reguly Antal térképészeti munkássága” című kötete
Beszámoló az NKA 203137/03634 pályázatról
A támogatott tevékenység rövid leírása:
Reguly Antal (1819–1858) legfőképpen a finnugor népek körében végzett páratlanul gazdag nyelvészeti és néprajzi gyűjtőmunkája révén vált a magyar tudomány jeles személyiségévé. Kevéssé közismert a térképező tevékenysége: saját terepi vázlataira támaszkodva 1846-ban Szentpéterváron elsőként állította össze az Urál hegység északi vidékeinek részletes térképét, amely még napjainkban is rendkívül értékes forrás az uráli területek megismerését célzó nyelvészeti, etnográfiai és történeti-földrajzi kutatások számára. Reguly térképészeti munkássága hosszú időn keresztül jórészt feltáratlan témakörnek számított. Gulyás Zoltán, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének doktoranduszaként elkészítette – és 2017-ben megvédte – a témában az első jelentős összefoglaló műnek tekinthető doktori értekezését. A benyújtott pályázat célja az volt, hogy eme értekezés átdolgozásával és kiegészítésével könyv formájában egy olyan munka jelenjen meg, amely nemcsak a térképész szakmai köröknek vagy a Reguly-hagyatékot kutató filológus szakembereknek jelent hasznos segítséget, hanem egyúttal a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is ismertté teszi Reguly térképészeti érdemeit. A hiánypótló könyv idei évben történő megjelentetését Reguly születésének kétszázadik évfordulója is kiemelten indokolta.
A téma jelentősége:
Reguly oroszországi térképezéséről mindezidáig csak nagyon keveset lehetett tudni. Az általa összeállított térkép és a terepi vázlatok nemcsak nemzetközi kartográfia szemszögéből nézve, hanem a magyar kultúrtörténet vonatkozásában is kiemelkedő alkotásoknak tekinthetők. Reguly földrajzi és térképészeti érdemeinek elismerését tükrözi, hogy napjainkban a Sarkközeli-Urálban egy hegycsúcs is viseli a magyar tudós nevét. Reguly térképező tevékenységének filológiai oldalról nézve is komoly jelentősége van: térképén és terepi vázlatain nagy mennyiségben tüntetett fel földrajzi neveket, számos esetben a helyi őslakos népek nyelvein (pl. hanti, manysi, nyenyec), amelyek akkoriban még nem rendelkeztek írásbeliséggel. Ennél fogva ezek a kartográfiai dokumentumok első kézből származó információt jelentenek e nyelvek kutatóinak. Reguly térképi alkotásain – a névanyagon túl – számos olyan tartalmi elem is fellelhető, amely az északi-uráli területek történetének vizsgálatához is alapvető forrásul szolgál. A téma nem csupán az interdiszciplináris jellege miatt jelentős, hanem fokozott nemzetközi érdeklődés is övezi (elsősorban oroszországi részről).
Tapasztalatok:
A könyv alapját a két évvel korábban elkészített doktori értekezés szolgáltatta. Az értekezéshez eredetileg egy mellékkötet is társul, amely a szerző munkájának gyakorlati eredményeit tartalmazza: Reguly térképi alkotásainak korszerű vizuális feldolgozását, valamint ezek nyomán összeállított terjedelmes névgyűjteményt.
A pályázat keretében megjelentetett könyv tervezésénél több lényeges szempontot is figyelembe kellett venni. A szerző a könyvet elsősorban a nagyközönség számára, olvasmányos formában, közérthető módon kívánta megalkotni, egyúttal azonban szem előtt tartva a tudományos felhasználhatóság lehetőségét is. A disszertáció kézirata alapos változtatásokon esett át: fejezetek összevonásával, elhagyásával, átszerkesztésével, tartalmi bővítéssel, valamint a nehezen érthető szakszavak kiszűrésével.
A könyv felé támasztott elvárások és a terjedelmi korlátok ismeretében az elkészült kötet három jól elkülönülő, ugyanakkor egymáshoz szorosan kapcsolódó fő egységből tevődik össze. Az első rész (összesen 73 oldal, ami nagyjából a kötet terjedelmének felét teszi ki), a Reguly térképező tevékenységéhez kapcsolódó elméleti ismeretanyagot tárgyalja, tudományos igényességgel. A második rész egy terjedelmes névgyűjtemény, amelyben a kéziratos Reguly-térképen és a terepi vázlatokon szereplő valamennyi névrajzi elem betűrendben, névtípusok szerinti csoportosításban, többféle felsorolásban is szerepel. A névgyűjteményhez csatlakozik a harmadik rész, azaz a korszerű vizuális feldolgozások, amelyeken az egyedi keresőkoordináták segítségével az összes toponímiai elem egyszerűen visszakereshető. A vizuális feldolgozások révén a levéltárakban nehezen hozzáférhető térképi dokumentumok korszerű formában közkinccsé váltak, elérhetőek az érdeklődő közönség számára.
A könyv első részében rövid leírást olvashatunk Reguly életútjáról, emellett a szerző elhelyezi Reguly utazását és térképészeti érdemeit a korabeli magyar felfedezőutak sorában, továbbá vázlatosan ismerteti, hogy a hazai kartográfusok részéről a könyv megjelenése előtt ki, mikor és milyen eredményességgel foglalkozott a témával. Az első rész második alfejezetében Reguly térképezésének történetéről olvashatunk. A szerző bemutatja Reguly uráli és nyugat-szibériai utazásának útvonalát, részletesen ismerteti a terepi vázlatok és a térkép megalkotásának folyamatát, megvilágítja Reguly sajátos kartográfiai szemléletmódját. A könyvben a szerző minden korábbinál részletesebben górcső alá veszi azokat a 19. századi térképi forrásmunkákat, amelyeket Reguly a saját térkép szerkesztése során felhasznált, illetve azokat a híres oroszországi kartográfiai munkákat is, amelyek szerzői bizonyítottan hasznosították Reguly uráli térképét és a terepen gyűjtött földrajzi anyagait. Külön alfejezetben szerepelnek a Reguly-térkép négyféle változatának és a terepi vázlatoknak részletes tartalmi elemzései. Az első részt magyar nyelvű összefoglaló, valamint az irodalomjegyzék zárja.
A második részt a terjedelmes névgyűjtemény alkotja. A kötetnek hatalmas jelentősége van abban, hogy a Reguly-térkép és a terepi vázlatok teljes névanyaga együttesen szerepel benne, ami nagymértékben hozzájárulhat az obi-ugor nyelveket érintő kutatások eredményességéhez. A gyűjteményben először a kéziratos térkép, majd külön-külön minden egyes vázlat névanyaga olvasható.
A harmadik részben Reguly nyolc terepi vázlatának, illetve két vázlattöredékének korszerű feldolgozása és az értelmezést segítő jelmagyarázat következik. A szentpétervári kéziratos Reguly-térkép kötethez mellékelt modern feldolgozása nemcsak a könyv szerves részeként, hanem akár különálló térképi kiadványként is megállja a helyét.
A kötet végén az összefoglaló három idegen nyelven – angolul, németül és oroszul – olvasható, ezzel is elősegítve a nemzetközi használatot.
A megvalósítás eredményessége:
A pályázat keretében 2.020.000 Ft támogatást igényeltünk, ebből 1.000.000 Ft-ot nyertünk el. A csökkentett mértékű támogatásból adódóan a kötet példányszámát a pályázati anyagban megadotthoz képest csökkenteni kellett. A példányszám meghatározásában lényeges szerepet játszott azon igény, hogy a kiadványnak mindenképpen keményfedeles borítója legyen, különös tekintettel a kötethez tartozó térképmellékletekre. A gondosan szerkesztett, színvonalas tördelésű könyv A4-es lapméretben, keményfedeles borítóval jelent meg, összesen 180 példányban. A Reguly eredeti kéziratos térképe nyomán készített korszerű vizuális feldolgozás A0-ás lapméretben, hajtogatva, a kötet hátsó borítójának belívéhez ragasztott zsebben lett helyezve. A terepi vázlatok feldolgozásai a könyv végén, bekötve kaptak helyet. A térképmellékletek kiváló nyomdai minőségben készültek el.
Az elkészült kiadvány ISBN-azonosítója: 978-615-00-5630-2
A könyv hivatalos bemutatója július 11-én 16 órakor zajlott Zircen, a Reguly Antal születésének 200. évfordulóján rendezett Reguly Fesztivál nyitónapján, jelentős létszámú érdeklődő előtt.