300 éve újra a Bakony szívében.
A Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház vándorkiállítása Zirc újraalapításának 300. évfordulójára
Beszámoló az NKA 204106/02303 pályázatról
1. A kiállítás részletes ismertetője
A ciszterci rend a Magyar Királyság területén egykor 18 apátsággal rendelkezett, ezek közül csak négy maradt, melyek a török hódoltság után birtokjogi szempontból is visszakerültek a szerzetesekhez: Zirc, Pilis, Pásztó és Szentgotthárd, címüket a zirci elöljáró a mai napig viseli. A birtokokat az uralkodó azzal a feltétellel adta vissza a rendnek, hogy a szerzetesi életet vissza kell állítani. A ciszterci rend újjászületésének központja Zirc lett.
A zirci apátság birtokai 1666-ban kerültek vissza a ciszterci rend birtokába, pontosabban a lilienfeldi szerzetesek lettek a terület urai. A század végén a sziléziai Heinrichau, mai nevén a lengyelországi Henrykow apátsága vállalta magára a szerzetesi élet helyreállítását. Lilienfeld és Heinrichau között részletes tárgyalások kezdődtek, melyek során kiderült, hogy az apátság nagy kiterjedésű területek jó minőségű termőföldekkel rendelkeznek. Ráadásul az építkezésekhez szükséges alapanyagok is megtalálhatóak a vidéken. A heinrichaui apát megbízottja, Abraham Wabrzig bejárta a birtokokat és részletes jelentést küldött elöljárójának. A két apátság 1699. december 15-én megegyezett Zirc jogainak átruházásáról, amiért a sziléziaiak 31 ezer forintot fizettek. I. Lipót király kinevezte Heinrich Kalert heinrichaui apátot zirci elöljárónak, ettől kezdve egészen 1814-ig a heinrichaui apátok egyben Zirc elöljárói is voltak.
Az egyes falvak létszáma a XVI. századi török pusztításhoz képest a XVIII. század során rohamosan megnőtt, amit az összeírások gyakorta hiányos adatai alapján is követhetünk. Ezeket az információkat a rovásadóból, a lélekösszeírásokból, az úrbéri szerződésekből és az országos összeírásokból olvashatjuk ki. Az ellenreformációs törekvéseknek köszönhetően az 1780-as évekre Veszprém vármegye lakossága megduplázódott, ami a katolikus családok betelepítésével magyarázható. A telepesek, illetve az új lakosság terheinek könnyítése érdekében a földesurak úrbéri szerződéseket kötöttek a falvak lakosaival. A szerződésekben rögzítették a két fél jogait és kötelességeit. A falvak üresen álltak, így a földesurak érdekében állt kedvező feltételeket teremteni, mivel a parlagon hagyott földek nem hoztak hasznot. A települések határai eltűntek, tehát az új lakosoknak mindent elölről kellett kezdeniük. A 18. század során a Veszprémi egyházmegyében ez 67 falu újjáélesztését jelentette, a zirci apátság 7 települést népesített be. A lakosok nemzetiségét tekintve magyar, német, szlovák és vegyes települések jöttek létre. A szerződéseknek köszönhetően gyakran választ kaphatunk arra, honnan származtak a telepesek, ki szervezte a folyamatot, illetve olykor fény derül az első vendégek személyére is. Érdekes fejlődést mutatnak azok a települések, amelyekben rövid időn belül több szerződést is kötöttek, ugyanis ezeknek köszönhetően értesülhetünk a falvak növekedéséről is. Rögzítették, hogy a földesúr mit adott a telepeseknek – házat, házhelyet, telket, kertet, szántóföldet, használati jogot, a telepesek 3–5 évi adómentességét, azok kötelességeit, az általuk fizetendő adók nagyságát, a mészárszék, kocsma, malom használatának feltételeit, bíró választásának jogát, a plébános és tanító ellátásának feltételeit, tehát a szolgáltatásért járó kötelességek listáját. Ezeket évről-évre kellett teljesíteni. Emellett a legtöbb településen jellemzőek voltak egyéb terhek is: földbér, cenzus, füstpénz, árenda, summa, kilenced, hegyvám, robot, hosszúfuvar, fonás, makkbér, faszerszámok készítése, abroncsvágás, tollfosztás, nádlás, halászat, madarászat, méhészet, sörfőzés, pálinkafőzés, mészégetés, szénégetés, deszkametszés, savanyúvíz szállítása, gomba, hárs, gyümölcs és aszalványok beadása, valamint Veszprém megyében az irtásos gazdálkodás is.
A török végleges kiűzése után az új lakosság telepítése általánosnak mondható az egész királyság területén. Miután Heinrichau megszerezte Zirc birtokjogát, a szerzetesek azonnal tervbe vették az apátság melletti falu újraépítését. Az első telepesek munkája elveszett, mivel 1704-ben Rákóczi kuruc csapatai megtámadták Zircet, és a már megépült 13 házat a kápolnával és a két malommal együtt a martalócok felégették. A falu telepítését új alapokra kellett helyezni. A szorgos munkának köszönhetően másfél évtizeddel később elkészült 30 ház. Ezt tanúsítja az a szerződés, amelyet a szerzetesek 1718. május 2-án kötöttek a Zircre érkező telepesekkel. A ciszterciek földesúrként szerepeltek ebben az egyezségben. Az új lakosok négy évig adómentesek voltak, ám ezután pontosan megszabták a telepesek kötelezettségeit, amelyek a következők voltak: 1. Az egész telekkel rendelkező telepesek 3 forintot fizetnek évente, felét Szent György napján, a másik felét pedig Szent Mihály napján. 2. A termésből tizedet adnak, minden fejőstehén után egy pint vajat, az új méhkasok után pedig 3 garast fizetnek. 3. Minden ház évente 2 csirkét és 10 tojást szolgáltat be a földesúrnak, valamint az egyházi ünnepek során lehetőségeihez mérten megajándékozza őt. 4. Évente négy napot robotolnak. 5. A földesúr lakóhelyének elkészítéséhez minden telepesnek 2 napi robottal kell hozzájárulnia. 6. A földesúr ígérete szerint 1718. Szent Mihály napjától az új lakosok négy évig mentesek minden adótól és tehertől, ezután a földesúr engedélyével a házukat szabadon eladhatják. A szerződést a ciszterciek pápai rezidenciájában Heinrich Schneider adminisztrátor atya kötötte meg Zirc új lakosaival. Heinrich a heinrichaui apát megbízottja volt, aki a szerzetesek magyarországi tevékenységét felügyelte. Hivatali ideje alatt történt többek között Bakonykoppány és Nagytevel falvak betelepítése is. A ciszterciek pápai otthonát is felújítatta, valamint további javakat szerzett a rendnek.
A ciszterci szerzetesek a Magyar Királyságban lévő birtokaikról elüldözték a protestánsokat, amit az egyházmegyék csendben támogattak. A külföldről betelepített lakosság ezért kiváltotta a hazaiak ellenszenvét, amiért az új ciszterci apátokat hibáztatták. A török végleges kiűzése után az új lakosság telepítése általánosnak mondható az egész királyság területén. Az elnéptelenedett területek pusztulásnak indultak, így nélkülözhetetlen volt az érintett területek újjáélesztése. 1701-ben Lipót császár rendelete alapján kezdődött meg a távol élő népek becsalogatása a Magyar Királyságba. A német anyanyelvű családok jelenléte évtizedekig elhúzódó nézeteltérések forrása volt. A Heinrichauból Magyarországra küldött ciszterciek először Pápán laktak és onnan irányították a munkálatokat, így az első telepesek tevékenységét is, akik a szerzetesekkel együtt érkeztek. A későbbiek során bajorok és svábok is érkeztek az apátság körüli falvakba. A ciszterciek távolabbi falvaiba másodlagos betelepítéssel érkeztek meg az új lakók, mivel a sziléziaiak először Pápa környékén és a Bakonyban hozták létre új otthonukat. Zirc környékéről 300 embert telepítettek át Előszállás és Venyim területére, ahol virágzó gazdaságokká alakultak a puszták.
Az uradalom falvaiban lakó népek eredetét a hazai és külföldi anyakönyvek segítségével térképezhetjük fel. Érdemes megjegyezni, hogy az 1720-as évektől vezetett zirci anyakönyvekben megtalálhatóak Nána, Porva, Esztergár, Oszlop, Tés, Ravazd, Eplény, Lókút, Venyim, Csetény, Dudar és Borzavár lakosai is. Ezekben az iratokban azonban csak az újszülöttek szüleinek nevét jegyezték fel, tehát a matrikák alapján nem következtethetünk a családok származási helyére. Külföldi forrásokból tudjuk, hogy a XVIII. század során Ulm városából érkezett a Wittman, a Fischer, a Müller, az Ulrich, a Neuhauser, a Hoffmann, a Schwarz család és még sokan mások is. Passau környékéről érkeztek többek között a Wildék, Kollerok, Auerok, Heinrichek, Maierek, Fuchsok, Stadlerok, Wimmerek, Gruberok, Bauerok, Fürstök, Ottok, Fischerek, Schwarzok, Kirchnerek. A telepesek Zircen, Pápán és az uradalom többi falvában kezdték meg új életüket, illetve azokban a bakonyi falvakban, ahol a ciszterci apátság tagjai plébánosként tevékenykedtek. A maradék lakosság, amely nemzeti kérdésben teljesen vegyes képet mutat, jelentős konfliktusok nélkül tudott együtt élni az újonnan érkezett német telepesekkel.
A német anyanyelvű lakosság betelepítése mellett a folytonos helyben lakás nyomaira is bukkanhatunk a legújabb régészeti kutatások alapján. A napjainkig használt magyar és szláv földrajzi nevek használata is a kontinuitásra utal. A szerzetesekkel együtt érkező telepesekre ennek ellenére több szempontból is szüksége volt a cisztercieknek. Kevesen éltek Zircen, mindenképpen kellettek a munkások, akik ismerték a ciszterci szokásokat. A pénzért vásárolt munkaerő kevésbé lett volna hatékony, bár így is elkerülhetetlen volt a helyi mesterek alkalmazása. A sziléziaiak ragaszkodtak saját szokásaikhoz, így kézenfekvő volt a hazai embereik betelepítése. Ráadásul a protestáns lakosok megtérítésére nem volt energiája annak a néhány cisztercinek, aki a kezdeti időkben Magyarországra érkezett. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új hazába érkező telepesek az új élet reményében hagyták el otthonukat. Elmondható, hogy a szegény körülmények között élő családok vállalkoztak ilyen nehéz feladatra, amelynek kimenetele is bizonytalan volt.
A pályázó intézmény részletes beszámolója a honlapon az alábbi linken érhető el:
http://regulymuzeum.hu/tartalom/300-eve-ujra-bakony-sziveben
Kiállítás hasznosulásának értékelése
Zircen a kiállítás hasznosításának tervezésekor több szempont vettünk figyelembe. A kiállítás időtartama alatt egy nagyrendezvényt, valamint több kisebb eseményt tartottunk. Folyamatosan lehetőség volt múzeumpedagógiai foglalkozásokon részt venni. A kiállítás fő célcsoportja az általános iskolás, már olvasni tudó korosztály, illetve a környék felnőtt lakossága. Az ő szempontjukból nézve a kiállítás eleje egybeesett az osztálykirándulások időszakával, így a tárlat pedagógiai része is nagymértékben hasznosult. Szervezett csoportok a nyári időszakban is érkeztek, mégpedig jellemzően a környéken rendezett táborok résztvevői, hiszen a zirci apátság a térség leglátogatottabb nevezetessége. A felnőtt látogatók esetében elsősorban családi, egyéni látogatások jöttek szóba a szervezett csoportokon kívül.
A kiállítás 2018 májusától augusztus végéig volt megtekinthető a zirci helyszínen. A Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontjának adatai alapján ebben az időszakban a Rendtörténeti kiállítást, amely a támogatott rendezvény helyszíne volt, havonta átlagosan 3800 fő tekintette meg. A kiállítás időszakában ez 25.000 fő körüli látogatót jelent, amely tartalmazza az előre bejelentett diákcsoportokat is. A megjelölt látogatószám azonban nem tartalmazza a Múzeumok Éjszakája 2018 rendezvény résztvevőit. Az esemény frekventáltságát a helyszínen 3.000 főre becsülték a rendezők – ezt az adatot a helyi számlálásnak köszönhetjük. Az NKA által támogatott kiállítás megtekintését ingyenesen biztosították a szervezők, így a rendezvény során nem keletkezett anyagi bevétele az intézményeknek. Mivel a helyszín könnyen szeparálható a Látogatóközpont többi termétől, így az ingyenes látogatás nem zavarta az intézmény napirendjét sem. A kiállításról nem készült önálló kiadvány.
A kiállítást több intézmény is a magáénak tudta, így a megnyitó, illetve a közvetlen utána tartott fogadás sajtóesemények is számított. A rendezvény figyelmet kapott a helyi médiában, újságokban és a televízióban is. A megnyitó során készült fényképek a közösségi médiában is számos megosztást és megtekintést kaptak. Az írott és a képi anyag a következő linkeken érhető el:
https://www.facebook.com/events/591145951245363/
https://www.facebook.com/regulymuzeum/photos/pcb.1724161174297655/1724159944297778/?type=3&theater
https://www.veol.hu/kultura/helyi-kultura/haromszaz-eve-erkeztek-ujra-telepesek-es-ciszterciek-a-bakonyba-2284183/?fbclid=IwAR1dKs12hgeierSqwHXqq190s9_wsQeacTvHirfBUTgw4tSo3ieNgSLy7PI
https://zirc.hu/aktualis/hirek/uj-eletet-teremtettek-bakony-szivebe?fbclid=IwAR3ZnGZmZz7I26TUwmKayskq74oADdYzMt62JEZk5OyC8wMHgR96fdODAFc
https://www.youtube.com/watch?v=HUwon4hhA0c&fbclid=IwAR2IKPogLTrjBzUo4Fh24NljZXAk8M-PiFRo0fSpJX4VVkOKuGCIyOSMO58
3. A kiállítás szervezői
A Zirc város újraalapításának 300. évfordulóára szervezett kiállításnak és a hozzá kapcsolódó egyéb programoknak több szervezője is volt. A rendezvény lebonyolításának két kulcsszereplője a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház és a Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontjának munkatársainak gárdája volt. A kiállítás védnöke Zirc Városi Önkormányzat volt. A kiállításon bemutatásra került tárgyi anyagokat a Múzeum további három intézménnyel való együttműködésének köszönhetően kölcsönözte a rendezvény tartamára. Ezek a következők voltak: Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár. A kiállítás megnyitóján az összes nevezett intézmény munkatársai képviselték magukat.
4. Pedagógiai program rövid ismertetése
A 300 éve újra a Bakony szívében című kiállítással kapcsolatban két, alapvetően eltérő múzeumpedagógiai programot tervezett a pályázó intézmény. Az egyik az interaktív vezetés a kiállításban, amely illeszkedik a különböző korosztályok iskolai tantervéhez, a másik kézműves foglalkozáson való részvétel a Reguly Antal Múzeum székhelyén.
A kiállítás elsődleges célcsoportja a már olvasni tudó gyermek és fiatal korosztály, akik számára a kiállítás kézzelfoghatóvá teszi az iskolában elsajátított történelmi és helytörténeti ismereteket. A tárlatvezetések feltétele az előre egyeztetett időpontkérés volt, mivel a tárlat a múzeum székhelyén kívül volt látható, ezzel is elősegítve a város intézményei közötti kommunikációt. Előre nem várt múzeumpedagógia programmal is bővült a rendezvény. A kiállítás elsősorban a helyi történelmi múltat mutatja be, így felnőtt csoportok is szép számban jelentkeztek tárlatvezetésre, köztük szervezett turistacsoportok is. A helyi és az egyéb helyszínről érkező érdeklődők számára a kiállítás más-más aspektusát helyeztük előtérbe. A lokálpatrióták számára természetesen a 18-19. századból származó írott források, elsősorban az anyakönyvi bejegyzések, illetve az archív fényképek voltak a legvonzóbbak. A tárlatvezetést minden korcsoport számára ingyenesen biztosították a Látogatóközpont és a Múzeum munkatársai. A kézműves foglalkozások közül kifejezetten a kiállításhoz olyan programokat szerveztünk, amelyeken megismerhetik a korabeli mesterségeket. A Múzeum alkotóházi részlegének szokásos keretei között (ld.: http://regulymuzeum.hu/alkotohaz) a fazekasság, mézeskalácsozás, szövés, bőrözés és a kovácsolás mesterségét ismerhették meg, előzetes egyeztetés alapján. A Múzeum Látogatható Raktárában pedig szintén tematikailag illeszkedő múzeumpedagógiai foglalkozást biztosítunk, a Bakony fáinak feldolgozásáról.
A kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok nagy érdeklődésre tettek szert, így a 2018. évi Múzeumok Éjszakája programjait is a történelmi múlt megismeréséhez igazították a város intézményei. A júniusi eseményen interaktív tárlatvezetésekre, mesterség bemutatókra és fáklyás városi sétára is sor került, amelyen a város újraalapításával összefüggő épületeket és helyszíneket tekintette meg a mintegy 60 fős csoport. A májustól augusztusig terjedő időszakban az előre bejelentett szervezett csoportok számára tartott tárlatvezetéseken hozzávetőleg 500 fő vett részt. Az általános iskolástól a nyugdíjas korosztályig mindenkinek ingyenesen biztosítottunk erre lehetőséget.
5. A rendezvény anyagi hátterének részletezése
Az NKA által a Múzeum javára megítélt 500 ezer forintnyi összeget a következő tételek kiegyenlítésére használta fel (részletesebben a pályázat pénzügyi elszámolásában):
- nyomdai munkálatok: 42.545 Ft.
- nyomdai előkészítés: 80.000 Ft.
- installációs költségek: 377.455 Ft.
A kiállítás egyéb költségeit a Múzeum a többi szervezővel együtt egyéb forrásokból fedezte.
Mivel a pályázat megvalósításán több intézmény munkatársai dolgoztak, így alkalom nyílt szakmai eszmecserére és tapasztalatcserére is. A felkért szakemberek mindegyike saját szakmájának neves képviselője, így több szempontból és látószögből ismertettük a megszerzett információkat. A munka során ügyelni kellett arra, hogy a kiállítás elsősorban laikus közönség számára készült. Így a legnagyobb precizitás mellett – mivel a szöveges anyag tudományos információkban gazdag – a szakkifejezések magyarázatára és kiegészítő értelmező szövegek betoldására törekedtek a szervezők. A támogatott rendezvény mindössze néhány hónapig volt megtekinthető, ám a rövid idő alatt érkezett visszajelzések alapján elmondható, hogy pozitív fogadtatásban részesült a helyi lakosság körében.
6. A kiállítás vándoroltatása
A Zirc város jubileumáról készült kiállítás 2019 tavaszán vándorkiállítássá alakult át. A pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban április 3-án nyílt meg a tárlat, amely ezután az egyik társszervező otthonába kerül: A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára biztosított helyszínt az összegyűjtött anyagnak.
